Több ezer fogkrémfajta van a piacon, és ezek összetétele hatalmas különbségeket mutat. Így meg kell elégednünk azzal, hogy csak azokat az alapelveket tekintjük át, melyek a hatékony fogpaszta előállításához szükségesek. A tisztító hatásért elsősorban az úgynevezett abrazív anyagok és a detergensek felelősek. Az abrazív anyagok olyan apró szemcsék, melyekkel a felrakódások ledörzsölhetők. Erre a célra leggyakrabban kálcium-karbonátot, kálcium-foszfátot, szilícium-dioxidot, kaolint, alumínium-oxidot alkalmaznak. Sok fogkrém az abrazív anyagokhoz vegyítve valamilyen olajat is tartalmaz, hogy az estlegesen megkarcolódó fogfelszínt elsimítsa. A felületaktív anyagok vagy detergensek csökkentik a felületi feszültséget, és kémiai kötések révén távolítják el a szennyeződést a fogakról. Detergensek találhatók egyébként minden tisztítószerben, szappanokban, mosószerekben, satöbbi. Az egyik leggyakrabban alkalmazott felületaktív anyag a nátrium-lauril-szulfát. Aktív összetevő még a fluorid, melyről számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy jelentősen csökkenti a fogszuvasodás kialakulását. Nátrium-fluorid, nátrium-monofluorfoszfát és sztannin-fluorid formájában alkalmazzák leggyakrabban. Vannak speciális gyógyhatású fogkrémek, melyek antibakteriális hatóanyagokat, például Triclosan-t, a nyál baktériumellenes aktivitását fokozó enzimeket, a fog érzékenységét csökkentő anyagokat, például stroncium-kloridot vagy kálium-nitrátot tartalmaznak. A fehérítő fogkrémek fontos összetevője a hidrogén-peroxid vagy ennek valamely származéka. Az aktív hatóanyagok mellett oldószerek (pl. víz, glicerin), nedvességmegkötő anyagok (glicerin, szorbitol), állományjavítók, színezőanyagok, ízesítőanyagok, tartósítószerek teszik a hasznosság mellett kellemessé is a fogkrém használatát.

NGO

Bíró Zsuzsa